“ I ask this... If there should be an assassination, I would hope that five, ten, one hundred, a thousand would rise. I would like to see every gay lawyer, every gay architect come out - - If a bullet should enter my brain, let that bullet destroy every closet door... And that's all. I ask for the movement to continue. Because it's not about personal gain, not about ego, not about power... it's about the "us's" out there. Not only gays, but the Blacks, the Asians, the disabled, the seniors, the us's. Without hope, the us's give up - I know you cannot live on hope alone, but without it, life is not worth living. So you, and you, and you... You gotta give em' hope... you gotta give em' hope.”
Ha mást nem is írnék le, már akkor is eleget elmondana ez az idézet, de azért mégsem engedek a kísértésnek és nem állok meg itt. Szerintem a filmnek számos rétege van, én ezekből az engem leginkább megérintőket fogom kiemelni a teljesség igénye nélkül, de lelkesen várom a kommentekben a film más irányú értelmezésit is!
Ami nekem a legfontosabb volt a filmben az a főszereplő szerethetősége, hitelessége volt. Számomra ez adta el a mondanivalót. Egy olyan emberről beszélünk aki a kezdetekben titkolja a környezete előtt, hogy homoszexuális és tisztes állása van az úgynevezett nagybetűs életben. Csak az élete közepén jut el odáig, hogy másra vágyik már. Tehát olyan életet él, amit a későbbiekben ő maga is kritizál. De pont ettől hiteles a figura számára, mert nem tökéletes. Ismeri azokat a félelmeket, azt az életet, amit egy konvenciókba besimulni próbáló ember él. És példát mutat arra, hogy lehet másként is létezni!
És itt érkezünk meg a szerintem másik nagyon fontos mondanivalójához a filmnek. Itt egy példát láthatunk arra, hogy egy elnyomott, sokszor megszégyenített csoport, hogy szervezi meg önmagát, hogy áll össze egy mozgalommá, amely azért küzd, hogy teljes jogú állampolgárként fogadják el a tagjait. NEM FELÜLRŐL VÁRJA AZ ÉGI MANNÁT, HANEM Ő MAGA KÜZDI KI A SAJÁT JOGAIT! A csoport maga fogalmazza meg az érdekeit és magáról dönt, hiszem ő ismeri legjobban a saját helyzetét. Azt is mondhatnám "Semmit rólunk nélkülünk"! És ez nem egy szimpla zökkenő mentes diadalmenet. Nem rajzolnak elénk rózsaszín képet szivárvánnyal és ugráló pónikkal, bizony ennek az útnak részét képezik a bukások, a folyamatos támadások, az elbizonytalanodások, a veszteségek. De mivel egy mozgalom már nem az egyes emberekről, az egókról szól, hanem egy közösségről, egy érdekközösségről, ezért tolják és tartják egymás az egyes emberek.
Nem véletlenül beszélünk a szociális munkában sem az érintettek hatalommal való felruházásáról, képessé tevéséről, az önszerveződés elősegítéséről. Ha jó példát keresünk nézzünk csak az AVM-re, ahol a hajléktalan emberek önszerveződéséért dolgoznak a tagok. De ez sajnos csak egy kiragadott példa. Másutt sajnos nem ebbe az irányba haladnak a folyamatok, hanem inkább a hátrányos helyzetű csoportok minél erőteljesebb lenyomása, leszabályozása, függővé tétele, bűnbakképzése és elhallgattatása az irány. De ezen a ponton kanyarodok vissza a filmhez és annak végső mondataihoz, amik szerintem kivezető utat nyithatnak a számunkra is.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a hátrányos helyzetű csoportok például komoly vásárló erőt is képviselnek. Erre is jól rátapint a film például azzal, hogy a melegek bojkottálják a kirekesztő boltokban való vásárlást, így azok csődbe mennek a környéken. Tehát a kirekesztés a piac számára sem kifizetődő! Viszont jó hír, hogy nyitásra Magyarországon is van jó példa a piaci szereplők részéről!
https://europa.eu/youth/hu/article/nyitottak-vagyunk_hu
Végül pedig a film talán az egyik legfontosabb eszmélése, hogy felismeri, hogy a különböző érdekcsoportok érdekközössége, összefogása a kulcs. Nem elég a saját érdekcsoportot megszólítani és csak a saját sérelmekre fókuszálva kiabálni. Hanem például más hátrányos helyzetű csoportokkal is össze kell fogni. A fenti idézet is egységben beszél a különböző elnyomott csoportokról a feketékről, az ázsiaiakról, a fogyatékossággal élőkről, az idősekről és a melegekről. Hiszen közös a cél.
Sajnos hajlamosak vagyunk a “dögöljön meg a szomszéd tehene” hozzáállásra. De ez önsors rontás, az erők felaprózása! Hogy is fogalmazzam meg érzékletesen?
“Habár felül a gálya, alul a víznek árja, azért a víz az úr!”
Vagy illusztrálhatom is a Hallgatói Hálózat logójával! Had beszéljen az helyettem!
Szoclámpás csoport- Kondor Zsuzsa
