Szoclámpás

Színes szagos társadalom..

Szoclámpás

Multimédiás eszközökkel társadalmi és szociális szakmai kérdésekről!

Hirdetés

Intézményből Ki, közösségbe Be II.

2016.02.11. - Szoclámpás Szólj hozzá!

racsos_arnyak.jpg

„Egy skizofrén beteg akár gyógyszerekkel együtt egy nagyhatású fúrógépen is dolgozhat, és tökéletesen elvégzi a munkáját. Nem az a gond, hogy ő beteg és gyógyszereket szed. Az a lényeg, hogy ő abban a társadalomban hogyan van elfogadva.” (egészségügyi dolgozó)

 

Második blog bejegyzésünkben tovább folytatjuk annak a kérdésnek a körbejárását, hogy hogyan fogadja egy kisváros a helyi nagy létszámú pszichiátriai otthon lakóinak intézményből ki, közösségbe beköltözését. (un. „kiváltási folyamat”)

 

„Van egy olyan kérdés, hogy önállóan el tudjuk-e képzelni … Persze! Hogyne! Hát, persze, hogy nem! Hát otthon sem csinálta meg, hát otthon élt mennyi éven át, és ugye a környezet kilökte magából, mert nem járt el …, mert elitta, mert elette gyorsan, 1-2 nap alatt, nem tudta beosztani, itt meg ugye úgy néz ki, mintha konform ember lenne, mert ugye mindig irányítja valamelyikünk.” (pszichiátriai otthon, dolgozó)

 

„Tanítanak minket spórolni. Nekünk kell megtanulni, ha kinn élünk a szabad életben. Mindenen takarékoskodni. Vízzel, gázzal.” (pszichiátriai otthon, lakó)

 

„Volt továbbképzés. Tanultunk vasalni. Mindent. Még mosni is kell. Tisztán tartani a lakást, söprögetni a szobámat. Mondjuk nekem nem, mert takarító kisiparos voltam. A vasalót ki lehetett próbálni. Levittek a mosodába. Bemutatták a mosógépet.” (pszichiátriai otthon, lakó)

 

 „Össze kell gyűjteni őket és egy intézménybe tenni. De akinek átmenetileg van problémája azok nem veszélyesek, de a többit nem szabadna kiengedni.” (lakosság)

 

„Mi már megszoktuk, hogy itt vannak betegek, nincs gond. Kiköltözésről utcán hallottam csak. Ha jobb helyre költöznek az jó, ha nem jobb helyre az nem jó. Azért vannak itt, mert itt biztonságban érzik magukat. Köszönnek, figyelnek minket, őrzik a házat az otthonból.” (lakosság)

 

„Én egy hetven négyzetméteres panelt, dolgozok, mint az állat, alig tudok a férjemmel fönntartani. Hogy segélyből ők azt a, négy ember 80 ezret kap, hogy miből fog fűteni, enni, meg inni, meg ilyenek, tehát még hogyha a normatívát hozzáteszem, se fönntartható. Én ez, ami miatt inog a léc.” (pszichiátriai otthon, dolgozó)

 

Lesz egy gondozási rész, ahol az idős, elesettek vannak, azzal nyilván nem lesz gond, mert ráadásul a város szélén, tehát nem is kell őket nézni, látni, szagolni, az jó lesz.” (egészségügyi dolgozó)

 

 „A többség fél. És én azt mondom Önnek a kitagolással kapcsolatban, hogy attól függetlenül, hogy nem biztos, hogy úgy fogadja, hogy az emberekben ez, még bennem is egyfajta félelmet kelt.” (egészségügyi dolgozó)

 

„Tehát tévébe rádióba, akkor voltak nyílt napok, tájékoztató fórumok folyamatosan, akkor azt hiszem az önkormányzatnál is volt.” (szociális szakember)

 

„Addig centralizált volt, most decentralizált lesz. Kifejezetten jónak tartom! Kifejezetten jónak tartom, mert ugye próbálják szocializálódni a társadalomba.” (egészségügyi dolgozó)

 

„Ismeretlen, kihívás is tulajdonképpen, mert mindenki ez előtt áll, és ilyen tudatlanság az egészben, hiába mondanak ezt is, azt is, amazt is, mikor odakerülünk, akkor úgysem úgy fog működni semmi se, mint ahogy szeretnénk, mert egy teljesen új felállás lesz mindenkinek.” (pszichiátriai otthon, dolgozó)

 

„Így nem volt meg az esélyük, hogy kombinálják a gyógyszert a szesszel. Innen most már kombinálhatják. Hát, szabad emberek, azt csinálnak, amit akarnak, én úgy tudom.” (egészségügyi szakember)

 

„A lakosságtól alapjában véve pozitív volt a visszajelzés. Abszolút mondhatom, hogy így személyes tapasztalat, hogy nagyon pozitívan álltak hozzá. Természetes dolog, hogy mindenhol vannak olyan emberek, akiknek nincs rálátásuk erre a történetre, és mondom én úgy, ahogy van, a butaság az sokszor generál, hogy mondjam, ellenérzéseket.” (szociális intézmény, dolgozó)

 

 „Na, most nyilvánvalóan, olyan volt, hogy jön egy több gyerekes anyuka, hogy akkor most hogy engedjem ki az utcára a gyerekeket? Megtámadják-e őket? Mit tudom én lesz e benne mutogatós bácsi?” (önkormányzati dolgozó)

 

„El kell telnie szerintem legalább húsz-huszonöt évnek, hogy ez jól működjön.” (egészségügyi dolgozó)

 

„Nem hallottunk semmit, de nem örülünk. Akit ott kezelnek az nem való ide.” (lakosság)

 

„Hallottam róla, hogy az utcába költöznek fogyatékos emberek. Testi vagy lelki ezt nem tudom. Először megijedtem, de beszéltem egy egészségügyis ismerőssel, hogy mennyire veszélyes ez és ő megnyugtatott, hogy nem közveszélyesek.” (lakosság)

 

„Van olyan szóbeszéd, találkozunk ismerősökkel, de jó nektek költöztök szép új házba! Biztos vannak olyanok rosszabb indulatúak velünk.” (pszichiátriai otthon, lakó)

 

Az országos médiában 2012 óta 2 szomszédos településen volt a lakossági ellenállásból botrány (Bélapátfalva, Szilvásvárad) egy nagy bentlakásos otthon kiváltása kapcsán. A többi 5 kiváltásban érintett intézmény esetében ilyen reakció nem volt tapasztalható. 1999-ben Derekegyházon volt nagy visszhangú botrány 10 értelmi fogyatékossággal élő ember kikötözése kapcsán. A történet végül pozitív kimenettel zárult és azóta a kezdeti 10 fő helyett 34 fő értelmi fogyatékossággal élő ember él a közösségben.

 

„A kíváncsiság hozta az embereket, hogy megnézzék, hogy akkor most ha hazajöttek, mit is csinálnak, meg hogy is élnek. És akkor hát mint szomszédok, jól fogadtuk őket, a lakók ugye megtanultak kint kávét főzni, kitöltötték, odavitték, megkínálták… Tehát mint egy vendéget, úgy fogadták a szomszédokat, úgyhogy ennek a híre aztán terjedt elég gyorsan. Úgyhogy ezekben az első időkben a közvetlen szomszédság jó nagy segítség volt az előítéletek leküzdésére. Ebben az első időben, indult el az hogy, na, most már kezdik megismerni a lakókat meg szóval, nem félnek tőlük.” (telephely vezető, Derekegyház, 2009) (interjút készítette: Csáky Erzsébet)

 

Zsuzsi szerint: A derekegyházi példa felhívja a figyelmet, hogy mennyire fontos teret adni annak, hogy a kiköltözők és a jövendőbeli környezet kölcsönösen megismerhesse egymást és ezáltal a különböző esetleges félelmek, előítéletek csökkenhessenek. A befogadó közösség szerepe azt gondolom az egyik legfontosabb tényező a kiváltási folyamatban, hogy az új közeg ne kilökje magából a valamilyen szempontból másmilyen embereket, hanem a sokféleség gazdagít megközelítés szellemében közelítsen. Ebben nyújthat segítséget a közösségfejlesztés.

 

Anna szerint: Hogyan valósul meg a kiváltás? Egy ósdi, elavult intézményből modern, új, kisebb intézményekbe kerülnek a lakók? Vagy a helyi közösség látható, egyenjogú tagjává válnak? Min múlik ez? A különböző szereplők félelmein, előítéletein, az eddigi tapasztalatokon, a megközelítésmódokon? Lehet-e intézményes szemléletből közösségi, emberi jogi szemléletre váltani?

 

Réka szerint: Idén újabb pályázatokkal folytatódik a kiváltási folyamat, újabb intézmények és települések szembesülnek ezzel a megoldandó dilemmával. Nagyon fontosnak tartom, hogy az itt összegyűjtött terep tapasztalatok becsatornázódjanak a megvalósítási tervek előkészítésébe.

 

Fotó: Kondor Zsuzsa

 

Címkék: őrületkutatás

A bejegyzés trackback címe:

http://szoclampas.blog.hu/api/trackback/id/tr778379158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.