Szoclámpás

Színes szagos társadalom..

Hirdetés

Szoclámpás

Multimédiás eszközökkel társadalmi és szociális szakmai kérdésekről!

Szakmai eredet történetek V.-Kemenczky Dóra

2014.08.23. - Szoclámpás Szólj hozzá!

 

dóri.jpg

Nem tudom világosan meghatározni, hogy miért lettem szociális munkás, pusztán csak egy jelentéktelennek tűnő, de lényegi momentumot tudok kiemelni. Tisztán emlékszem arra, hogy középiskolás koromban egy drogambulancián jártam, ahol láttam kitéve egy plakátot egy rendőrségi felhívásról, mely egy Dunából kiemelt holttestet ábrázolt, és a feltételezhetően droghasználó férfi személyazonosságát kutatta. Akkor éreztem azt, hogy ez nem egy „aktakukac” szakma, hanem nagyon izgalmas lehet, és felkeltette az érdeklődésemet. Sőt, nem csak izgalmas, hanem felelősségteljes, fontos, és preventív munka, hogy ilyen esetek, a drogfogyasztókkal végzett szociális munkának köszönhetően talán elkerülhetőek lehetnek. Szerintem a pályaválasztás előtt álló középiskolásoknak valamilyen úton-módon találkozniuk kell szociális munkásokkal, és megismerniük a szakmát, hogy egyáltalán tudják, hogy létezik ilyen, és hogy mi ez. Így jelentkeztem én is 2007-ben az ELTE-n szociális munka BA szakra. Bár volt kapcsolatom a szociális munkával, így nem teljesen ismeretlenül jelentkeztem, mégis már az elején pozitív meglepetést okozott, hogy mennyire komplex, összetett, professzionális szakma a szociális munka.

Alapszakon a szakmai gyakorlataimat egy Pest megyei családsegítő szolgálatnál, majd egy fővárosi kórházban töltöttem el. Mindkét helyen a működő csoportok, az ott zajló dinamikák keltették fel az érdeklődésemet, a családsegítő szolgálatnál egy tartós munkanélkülieknek szóló támogató csoport, a kórházban pedig a pszichiátriai osztályon működő csoportok. Ennek köszönhetően a szakdolgozatomat is a szociális csoportmunka lehetőségeiről írtam.

Az alapszak elvégzése után közvetlenül jelentkeztem mesterképzésre, amit el is kezdtem 2011-ben. A gyakorlati időmet itt is egy kórház pszichiátriai osztályán, illetve egy közösségi pszichiátriai centrumban töltöttem el, de a szakmai érdeklődésem a szociális munkáról kicsit a szociálpolitika, azon belül is a homoszexuális emberek helyzete felé fordult. 2013-ban a szakdolgozatomat a melegek rendszerváltás előtti helyzetéről írtam, és bár élveztem a kutatás minden percét, az első munkahelyem megtalálásának köszönhetően ismét a pszichiátriai ellátásban „kötöttem ki”.

Azóta, vagyis jelenleg is, a Jahn Ferenc kórház pszichiátriai rehabilitációs osztályán dolgozom. Jól érzem itt magamat, szeretem a munkámat, különösen azt, hogy lehetőségem van sokféle, változatos csoportokat tartani (filmklub, kognitív tréning, irodalom csoport, álláskereső tréning, szabadidős és kézműves foglalkozások stb.), és egy kis kutatómunkát is folytatni. Nagyon fontos észben tartani a munkánk során, hogy minden ember más, és más, még akkor is, ha látszólag igen hasonló élethelyzetben vannak, de mindenkinek mást jelent, és másképp éli meg az aktuálisan megváltozott állapotát, így mindenkihez egyéni úton érdemes közelíteni. Kicsit beárnyékolja a mindennapokat az, hogy a pszichiátriai ellátás, a betegekhez való hozzáállás nem jó irány felé halad Magyarországon, értem ezalatt pl. azt a végletekig felháborító, és megdöbbentő dolgot is, ahogy „nálunk” körbekerítették a pszichiátriai osztályok épületét, ezáltal egy kapu nélküli kerítéssel elzárva a betegeket a kórház hatalmas, parkosított udvarától. Ilyen helyzetben mindig nehéz megtalálni a megfelelő hozzáállást, valahol a végletek, a „néma beleegyezés” és a „süllyedő hajó elhagyása” között. Mindenesetre igyekeznünk kell, hogy az ilyen felülről jövő intézkedések ne nyomják rá a bélyegét az osztályon zajló, építő jellegű munkára.

Címkék: szakmai eredet történet

A bejegyzés trackback címe:

https://szoclampas.blog.hu/api/trackback/id/tr376628925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.